Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az IGAZ TÖRTÉNELEM MEGMUTATKOZIK

2011.02.07

Szkíta városok nyomában

 
2011, február 3 - 06:59
Bevezető: 

A szkíták és a hunok régi városait szinte meg sem említik a hazai akadémikus történeti művek, pedig az elmúlt évtizedekben a sztyeppei térségből városok tucatjai bukkantak elő. 

Cikk Front kép - 280x185: 

ősi közép-ázsiai szkíta város A legrégebbi szkíta népekhez köthető városok Közép-Ázsiából kerültek elő, de a hozzánk közeli Ukrajna földje is sok ősi települést rejt. Lehet,  hogy utóbbi területen alakultak ki az alföldi mezővárosok elődjei?


 

 

A hatalmas városokról szerencsére már az interneten digitalizált szakkönyvekből sok információt megtudunk. Most nevezetesen azt, hogy a városias életmód jóval korábban megvolt őseinknél, mint néhány „európai” civilizációnál, hiszen mind Közép-Ázsiában, mind a Kaukázusban a szkíta előkelők több száz hektárnyi területen házakat és palotákat építettek és a köré épült városoknak öntözőberendezéseik, kiépített utcáik voltak.

Közép-Ázsia

A nemzetközi szakirodalomban jelenleg elfogadott nézet szerint a Kr. e. 2. évezred végétől Közép-Ázsia nagy részén a letelepedett szaka (szkíta) törzsek hatalmas erődített városokat emeltek, melyet az ott ásó orosz régészek kalának neveztek el. Szergej Tolsztov mintegy harminc évig ásatott az ősi Horezm, vagyis a mai Kazahsztán, Üzbegisztán területén, ahol számos ősi városmaradvány tárt fel. Sajnos, a Szovjetunió nemzetközi elszigeteltsége miatt a szenzációs feltárási munka, mely Stein Aurél expedícióihoz hasonlóan az őseink által létrehozott elfeledett civilizációt hozott felszínre, nem kellően ismert, pedig annak eredményeiről szóló könyvét még magyarul is kiadták, 1947-ben. Igaz, hogy az abban leírtak nem illettek bele a hazai akadémiai szemléletbe, ezért a könyvet gyorsan bezúzták és csak egy megcsonkított változata jelenhetett meg újra. Az eredeti példányban az áll, hogy a legősibb fejlett civilizációkat, mint a harrapai, vagy éppen néhány mezopotámiai állam, a szkíták ősei hozták létre, akiket a mezopotámiai források hurriknak neveznek!

szkíta város

A Vaskapun túl

A hazai történészek szkítákat csak a Kaukázus északi részére helyezik, holott azok a Vaskapun, vagyis a Kaukázus és a Kaszpi-tenger szűk átjáróján keresztül eljutottak a hegységen túlra, letelepedtek a mai Elő-Ázsiában és Mezopotámiában és ott virágzó államokat alapítottak. A fent említett szkíta-rokon hurrik után a Kr. e. 14. században a kimmerek jelentek meg és olyan hatalmas és hosszan fennálló államokat hoztak létre, mint Manna (Mitanni) és Urartu. Ezekben a birodalmakban használt művészeti stílus hatott a mezopotámiai képzőművészetre, sőt a fémművességre is, bár ezt nálunk mindig úgy értelmezik, hogy a szkíták vettek át az ősi mezopotámiai elemeket. A szkíták elő-ázsiai és mezopotámiai uralma csak egy rövid időre szakadt meg, amikor a perzsa Akhaimenida-dinasztia a Kr. e. 6. században elfoglalta a térséget, tőlük a pártusok „visszavették” az ősi örökséget.

Fekete-tengeri mezővárosok

Az európai Szkítia, vagyis a Fekete-tenger környékén élő szkíta törzseknél a történészek már a Kr. e. 1000-től városok meglétéről beszélnek, sőt a szakirodalomban azt olvashatjuk, hogy amikor a görögök megjelentek a tengerparton, hogy onnan jussanak hozzá a keleti árucikkekhez, akkor komoly szkíta településekkel találták magukat szemben. Ezeket a szakirodalom gorodiscsének nevezte el, de talán nem járunk el helytelenül, ha azokat –feladatkörük és alakjuk alapján - a mi mezővárosainkhoz hasonlítjuk. Hérodotosz egyébként földművelő szkítáknak nevezte el őket, ami részben igaz is, hiszen a mai Ukrajnában élt egykori lovas népek megművelték a rendkívül jó minőségű földet és az ott megtermett gabonát exportálták a görög városállamokba.

szkíta város

Nemcsak a forrásokban léteztek ezek a városok, hanem a valóságban is, hiszen az ukrán régészek eddig több mint száz szkíta településnyomot azonosítottak, de sajnos ebből – ismereteink szerint – csupán néhányat tártak fel. Az egyik a mai Balszk város környékén volt. Egy másik várost a mai Kamenszkoje közelében alaposan feltártak és kiderült, hogy egy hatalmas fémművességi központra bukkantak, melynek korát a Kr. e. 5-4. századra datálták. A település közel esett Krivoj Roghoz, a híres vasérc lelőhelyhez. Harmadik jelentős település a mai Jelizavetszkoje város mellett került elő, melynek korát a Kr. e. 6-5. századra datálták. Arról a korabeli források csak úgy emlékeznek meg, mint egy hatalmas piacról a Tanaisz (Don) és a Meotisz (Azovi-tenger) találkozásánál.

Szkíták Erdélyben

Ne feledkezzünk el egy nagyon jelentős szkíta területről, Erdélyről, ahol egykoron a szkíta agatürszök éltek. Már Hérodotosz leírja, hogy Maris (Maros)-folyó mellett élők milyen gazdagok voltak. Miért volt fontos Erdély a szkíták számára? A hatalmas eurázsiai övezetben három kiemelkedő aranyforrás állt az íjfeszítő népek rendelkezésre, ezek közül az egyik Erdélyben volt. Szinte elképzelhetetlen, hogy ne telepedtek volna meg egy ilyen stratégailag fontos területen. Bár nem ismertek eléggé a mai román régészeti eredmények, így az utóbbi néhány évben nem hallottunk ott feltárt szkíta városról, de az eddig előkerült régészeti leletekből azért kiderül, hogy gazdag szkíta leletek éppen a Maros-vízgyűjtő területén sorakoznak, ami azt sejteti, hogy a folyó és környéke központi szerepet játszott a szkítáknál, csakúgy mint később a hunoknál, a mi két legközelebbi őseinknél.

Obrusánszky Borbála